Sok dolgot szeretünk az életben, de a motorozást és a finom ételeket nagyon. Mivel sokat motorozunk a baráti társasággal országszerte, ezért igen sok ilyen-olyan ételeket kínáló helyeken megfordulunk. Eddig is nagyon sok pozitív és negatív tapasztalat ért minket, gondoltuk ezt megosztjuk mindenkivel aki vagy motorozni vagy enni szeret esetleg mindkettőt....
Budapest környékén élünk, ezért először a budapesti és környékbeli éttermeket kifőzdéket vesszük górcső alá.
Negatív kritikákat nem szeretek írni, de szerencsére KT igen mivel sajnos kénytelenek leszünk ezt is megtenni, mert vannak minősíthetetlen ételek és étteremnek nevezett helyek is.
Bara és KT
Kezdjük egy nagyon pozitív tapasztalattal ami igen friss.
Diósodon a főúton található a Halsütő. Éhesek voltunk, útba esett igaz már hetek óta szemezgettünk a hellyel.
Érdekes mert a sütöde előtt van egy buszmegálló mögötte a klasszikus ungarisce büfé-lakókocsi. Ide ki van ír hogy a halsütő bent van az épületben.
Beléptünk már itt kezdődött a meglepődés. Kellemesen modern érdekes dekorációval lila rózsaszín minden. 4 asztal: 2 kétszemélyes 2 négyszemélyes szép kiszolgálópult érdekes vadnyugati Salon festmény a falon. És nincs halszag... de csak egy darabig. A választék fergeteges. A hekktől a cápafiléig és a salátákig mindenki talál az ízlésének megfelelőt.
Feltettem a rutin kérdésemet, mivel nálam a hekk csak almapaprikával és kenyérrel képzelhető el, hogy akad e almapaprika. Akadt, így nem volt kérdés hekket kérek almapaprikával és kenyérrel.
Mivel ketten mentünk azért megkérdeztük mégis mekkorák a hekkek. A kedves kiszolgáló úr aki szerintem a tulajdonos is mondta hogy olyan jó 50-60 dekásak ekkor ugy döntöttünk elég lesz az egy darab kettőnknek. Ez azért jó döntésnek bizonyult. Leültünk, pár perc múlva elkezdtük érzeni a halsütők jellegzetes olajos halas illatorgiáját, ami beleveszi magát a bőrödbe is. Ilyen sem volt még, frissen sütött halat kapunk. Körülbelül 20 perc múlva érkezett a frissen kisült gőzölgő hekk, csinos kis hal formájú fatányérban amiről gyönyörűen le is lógott. Hozzá az almapaprika és a friss ropogós kenyér.
Már az illata isteni volt. És amikor szétbontottuk jött az igazi csodálatos meglepetés: nem volt kiszáradva. Így az is teljesen biztos hogy a sós lisztes paprikás panírt is frissen a sütés előtt kapta. A finom nedvesség az igazi tengeri hal íz benn marad minden egyes falatjába. Csak úgy omlott le a gerincről, minden egyes szálka szépen kifordult a húsból. És az íze! Nem nagyon ettem még meg a hekk panírját de itt nem tudtam otthagyni. Nem volt kiszáradva megkeményedve kellemesen omlósan ropogós volt, igazán finom fűszerezéssel nem volt agyonsózva, ami mostanában sajnos olyan sok helyre jellemző.
Egy ideig el is felejtettem, hogy van még kenyér a kezem ügyében meg almapaprika, csak élveztem a hal finom kellemes izét.
Nagyon jól laktunk hiszen a hekk összesen 75 deka volt. Majd elindultunk tovább az utunkra de a vendéglátónktól - mert igen itt vendéglátást kaptunk kiszolgálással meg kedvességgel- kaptunk egy szórólapot telefonszámmal és a lehetőséggel arra hogy amikorra kérjük kisütik nekünk a halat akár ott fogyasztással akár elvitellel.
Szóval ha szeretnél enni finom halat és nem hiszel abban hogy a Balatonnál van a legfinomabb hekk akkor egy próbát megér. És még közel is van Budapesthez.
Oda fogsz te is szokni, akárcsak sokan mások, mert én már szemezgetek a sült pisztránggal csak azt nem tudom még, hogy a hagyományosat vagy a mandulásat próbáljam-e ki.
Bara
Szóval...időre mentünk Diósdra és előtte enni akartunk vmit, de gyorsan ! Bár van némi ellenérzésem azokkal az állatokkal kapcsolatban aminek kettőnél kevesebb vagy négynél több lába van... kivétel a harcsapaprikás ! ;)
Régen 70-es útnak nevezték vagy Balatoni útnak, ennek a bal-partján található a piros és a sárga benzinkút között.
Az épület kellemes, új, gyorskajáldának optimális.
Csak saláták és frissen sült úszóbajnokok vannak, de hát pont ezt is hirdeti ! ;) Rák, cápasteak, keszeg... és a magyarok kedvenc gyorshala a Hekk. Na a Hekk ! Kellemes ízű tengeri hal, ami szálka mentes, mindenki ismeri. De azt ugye szinte senki nem tudja, hogy ilyen fajta hal nincs !
Illene már megtanulni, hogy tőkehal ! Ráadásul jellemzően Dél-Amerikai. Na ez a magyarok kedvenc hala...
Anno az idegenforgalom felfutásával a Balaton már nem bírta kiszolgálni a tömegeket, meg ugye a rendkívül finom, de egy befordított sünre hajazó keszeg nem gyerekszájba való.
Na ekkor jelent meg az amúgy igencsak egészséges tengeri hal. Észak-nyugat Európában az ottani rokon Fish&Chips néven fut, ami egy frissen sült (és kifogott) hal és sült krumpli egy újságpapírba tekerve. Talán nekünk is így kéne ennünk ? Betekerve egy népszabóság tegnapi számába ? Hmmm.... ? Emlékeimből felrémlik előttem a bergeni kikötő, ahol a naplementét a sült hal illata festette alá.
Visszatérve a tetthelyre... kedvenc feleségemmel ;) egy Hekk mellett döntünk. Némi várakozás után, megkapjuk, stílszerűen egy halat mintázó fatányérban. Az első falatnál kiderül, hogy nem követték el a magyar vendéglátás két alapvető hibáját ! Nem sütötték túl és nem is sózták túl a halat! Finom, szaftos, omlós...
Gyorsétterem kulturáltan, finoman és egészségesen.
KT
